.

Tanárok - Vízellátás

A víziközmű ágazat

Az ivóvíz-szolgáltatás a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és közegészségügyi, társadalmi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata.

A magyar állampolgárok 98%-a részesül közműves ivóvíz-ellátásban. Szennyvízelvezető rendszerrel jelenleg több mint 1300 település rendelkezik, így jelenleg az ország lakosságának mintegy kétharmada veheti igénybe a csatornaszolgáltatást. Ez az arány jelentősen elmarad a kívánatos szinttől, ugyanakkor az Európai Unió pénzügyi támogatásának köszönhetően a lakások csatornázottsága belátható időn belül 85 %-os lesz, a többi helyen a szennyvízkezelést korszerű közműpótló kisberendezésekkel kell megoldanunk. Magyarországon 350 víz- és csatornaművet üzemeltető szervezet működik, melyek között több ezer főt foglalkoztató részvénytársaságot és néhány fős kft-ket egyaránt találunk. Az ágazat 24 ezer dolgozója mintegy 700 milliárd forint értékű víziközmű vagyon szakszerű üzemeltetéséért felelős. Az ágazatban tevékenykedő társaságok szakmai érdekképviseletét a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) látja el. A tagszervezetek biztosítják az ország vízszolgáltatásának 95%-át és a szennyvízszolgáltatás 90%-át. A szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szervező, kiadványokat kiadó MaVíz Vízipari Tagozatához tartoznak az ágazat legfontosabb beszállítói is.

Honnan nyerjük a vizet?

A víz kitermelése

A szolgáltatók döntő részben felszín alatti, védett vízbázisokból termelik ki a nyersvizet. E rétegvizeket kutakkal csapolják meg, melyek mélysége a tíz métertől akár több száz méter is lehet. A szivattyúkkal felszínre hozott nyersvizet esetenként gáztalanításnak kell alávetni, majd a sokszor vas- és mangántalanításra kerül sor. Bizonyos területeken ammónia-mentesítésre is szükség van ahhoz, hogy fogyasztható ivóvíz váljon a rétegvízből.

A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet karsztvíznek nevezzük. Ez a legkiválóbb minőségű, ugyanakkor a kőzetekből kioldott kálcium- és magnézium ionok miatt magas keménységű víz. A vízben oldott ásványi anyagok feltétlenül szükségesek egészségünk megőrzéséhez, ugyanakkor a vízkőlerakódás miatt károsíthatják az egyes háztartási berendezéseket. A nyersvíz származhat felszíni vizekből is. Ilyenkor a vízkivételi helyről kiszivattyúzott vizet víztisztító művekben kezelik, hogy minősége megfeleljen az ivóvízzel szemben támasztott szigorú követelményeknek. A felszíni vízbázisokból nyert vizek tisztításában ma az űrkutatás érdekében kifejlesztett membrán-technológia jelenti az élvonalat. Magyarországon a szolgáltatott víz mindössze 3-4%-a származik felszíni vizekből. A fogyasztásra alkalmas ivóvizet a szolgáltatók tárolómedencékben gyűjtik össze, majd szivattyúk segítségével néhol gravitációs úton juttatják el a fogyasztási helyekre. A megfelelő nyomásviszonyokat és a vízfogyasztáshoz szükséges tartalék vízmennyiséget a tároló medencék, illetve víztornyok biztosítják. A vízellátó rendszerek részét képezik a csőhálózat mellett a nyomásfokozó gépházak, valamint különböző elzáró és szabályozó szerelvények is. A legtöbb szolgáltató ma már diszpécserközpontból, számítógépes vezérléssel működteti a teljes ellátórendszert.

A legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer

A csapvíz minőségét a szolgáltatók rendszeresen - az ÁNTSZ pedig szúrópróbaszerűen - szigorú szakmai protokoll alapján, 56 vizsgálati szempont szerint, akkreditált laboratóriumokban ellenőrzik. Törvény írja elő, hogy vízmintákat vegyenek a vízlelő helyen, a tisztítási folyamat végén, a víztározó medencéből, a csőhálózat különböző pontjairól, valamint a vízcsapokból is.

Az ellenőrzés kiterjed a víz lebegőanyag-tartalmára, keménységére, pH-értékére, a vízben oldott szerves és szervetlen anyagokra, mikroszennyezőkre (pl. növényvédőszerek) továbbá az esetleges bakteriológiai fertőzöttség vizsgálatára. Az ellenőrzés valamennyi élelmiszer közül az ivóvíz esetében a legalaposabb.