.

Tanárok - Környezetvédelem

Vízfelhasználás és takarékosság

Magyarországon az átlagos vízfogyasztása naponta 100 liter személyenként, amelyből:

- ivás és főzés: 3 - 4 liter 

- mosogatás: 4 - 7 liter 

- takarítás: 5 - 10 liter

- naponta többszöri kézmosás: 10 - 15 liter 

- zuhanyozás, fürdés: 40-100 liter 

- mosás: 20 - 40 liter 

- WC öblítése: 20 - 40 liter

- Öntözés, autómosás, stb.: az elfogyasztott mennyiséget becsülni is nehéz

Ivóvízzel öblíteni WC-t?

Gyakran elhangzik az a vélemény, hogy luxus ivóvízzel öblíteni a WC-t. Szakértők szerint akár 50 %-kal is csökkenthető lenne a háztartások napi vízhasználata, amennyiben az aktuális használatnak "éppen" megfelelő vízminőséget biztosítanánk, például a WC öblítésére tisztított szennyvizet vagy esővizet alkalmaznánk.

Egyedi megoldásként természetesen elképzelhető lenne ez a megoldás, amennyiben az ingatlantulajdonos vállalja a szükséges beruházások költségeit.

Az azonban, hogy a meglévő ivóvízvezetékek mellé egy kevésbé tiszta vizet szállító párhuzamos vezetékrendszer kiépüljön, és az ingatlanok gépészetét is ennek megfelelően átalakítsuk, a felmerülő költségek miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen és teljességgel irracionális. A víztakarékosság érdekében a fogyasztók számára más, ésszerűbb megoldások is vannak (takarékos vízhasználat, víztakarékos berendezések alkalmazása, csöpögések, csordogálások elhárítása, a locsolásra használt víz külön mérése, stb.)

Méltányos vízdíj

A szektorra jellemző átlagok alapján elmondhatjuk, hogy a víziközmű szolgáltatás esetében a teljes ráfordításnak mintegy 70 %-át teszik ki az állandó költségek, és mindössze 30 % az a rész, melyre a fogyasztás kihatással bír. A közüzemi vízellátás és a szennyvízelvezetés hatósági áras.

Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás díját - a szolgáltató vállalatok adatai és javaslatai figyelembevételével - önkormányzati tulajdonú szolgáltatóknál az adott települési önkormányzat képviselőtestülete, az állami tulajdonú vízi-közműveknél a környezetvédelmi és vízügyi miniszter állapítja meg. 

Milyen tényezők befolyásolják a díjak nagyságát? 
- a rendelkezésre álló vízbázisok adottsága, amely meghatározza a tisztítási technológiát, a felszínrehozatal energiaigényét,
- a vízbázisok távolsága is, hiszen ez jelentősen befolyásolja a vízkezelés, vízelosztás energia- és anyagigényét.
- a domborzat, az adott település beépítési módja, lakosainak száma, a szezonalítás. 
- jogszabályok, közterhek, adók,
- a szolgáltatás minősége (karbantartások rendszeressége, a hibaelhárítások gyorsasága, a hatékonyan működő ügyfélszolgálat, a szolgáltatás biztonsága, a szakemberek képzettsége, felkészültsége. 
- a vízmű berendezéseinek amortizációja.

Azokon a településeken, ahol a vízellátás, szennyvízelvezetés költségei az átlagosnál magasabbak, az állam díjkiegészítést nyújt a lakossági fogyasztóknak a költségvetési forrásból. Így országosan mintegy 1200 településen fizetnek a fogyasztók azonos mértékű díjat.

A víz nem csupán kereskedelmi áru, hanem értékes örökség is, ezért a vízdíjnak nem csak a mostani költségeket kell fedezni, hanem a fenntartható használatot is. Az Európai Unió Víz Keretirányelve ezért szükségesnek tartja megfizettetni a szolgáltatás tényleges költségei mellett a szennyezés által okozott költségeket is.

Víziközmű Törvény

A vízdíjak megállapítását a jelenlegi szabályozás szerint részben a tulajdonos önkormányzatok képviselőtestületei, részben a szaktárca végzi. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy Magyarországon "3200 árhatóság" van, ami abszurd helyzeteket teremt, mivel súlyos kompetencia-problémákat vet fel. Az áldatlan helyzetet egy átfogó Víziközmű törvényben volna szükséges szabályozni, amelynek megalkotását és parlamenti elfogadását a MaVíz évek óta hiába sürgeti.

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó országos programok

Az Ivóvízbázisok Védelmének Célprogramja 1997 óta a sérülékeny földtani szerkezetű felszín alatti vízbázisok védelmét írja elő védterületek kijelölésével, illetve e területeken a környezetszennyező tevékenységek korlátozásával vagy tiltásával.

Az Ivóvízminőség-javító Program azt célozza, hogy a szolgáltatott ivóvíz az országban mindenhol megfeleljen az EU határértékeinek. A program 877 települést érint. E települések közül 2006 végéig ott kellett elérni a jobb vízminőséget, ahol a természeti eredetű arzénkoncentráció nagyobb 30 ?g/l-nél, vagy a víz a határérték felett tartalmaz nitritet, bórt, illetve fluoridot. - 2009 végére a 10 ?g/l feletti arzént, illetve az ammónium iont kell a határérték alá szorítani.

A Nemzeti Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program 2015-ig kívánja elérni, hogy minden olyan településen, ahol ez ésszerű, elkészüljön a csatornahálózat, és biztosítva legyen a szennyvíztisztítás.