.

Tanárok - Érdekességek

Hitek és tévhitek

A házi víztisztítók

Normál körülmények között a vezetékes ivóvíz további tisztítása házilag, indokolatlan. Jó esetben felesleges pénzkidobást jelent, rossz esetben - ha tartósan olyan lágy vizet fogyasztanak, mely ásványi anyagoktól mentes, vagy ha a nem előírásszerűen kezelt berendezésben lévő pangó vízben elszaporodnak a baktériumok - betegséghez vezethet.

Egyes házi víztisztító berendezésekkel kereskedő cégek etikátlanul, negatív kampánnyal próbálnak piacot teremteni termékeiknek. Igyekeznek elhitetni az emberekkel: a vezetékes ivóvíz és a palackozott ásványvíz nem elég tiszta, gyakorlatilag nem is fogyasztható, ezért az ő berendezéseik szükségesek az ivóvíz további, házilagos tisztításhoz.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 3 millió forintos bírságot szabott ki a Nap Háza Kft-re, mivel a hatóság szerint a víztisztító berendezéseket forgalmazó cég 2004 óta valótlanul állította, hogy a vezetékes ivóvíz és az ásványvíz fogyasztása is árt az egészségnek. A versenyhatóság megállapította, hogy nem megfelelő használat esetén, éppen a hirdetett víztisztító berendezés lehet veszélyes az egészségre. A társaság által reklámozott terméket, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is megvizsgálta 2007 nyarán, és egyebek mellett arra a megállapításra jutott, hogy a berendezés által kezelt víz csak "visszasózó egységgel" használható ivóvízként, mivel egészségügyi szempontból nem javasolt lágy víz huzamos fogyasztása - húzta alá a GVH. A hivatal álláspontja szerint a Nap Háza Kft. valótlanul állította azt is, hogy a "RO 100 reverz ozmózis technológiát" alkalmazó készülékét a NASA fejlesztette ki, valamint, hogy ez a legmodernebb, legpraktikusabb és legolcsóbb berendezés a piacon.A versenyhatóság a pénzbírságon felül megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. (MTI )

A Nap Háza Kft bíróságon támadta meg a GVH döntését (a szerk.).

"Csak a kezemet figyeljék, mert csalok" (Rodolfo)

A csapvízbe vetett közbizalom aláásása nem csak az elmarasztalt Nap Háza Kft-nek áll érdekében. Néhány házi víztisztító berendezésekkel kereskedő cég. ügynökhálózatán keresztül a következő szemfényvesztő produkcióval igyekszik megtéveszteni a hiszékeny embereket.

Az alábbi, dokumentált eset Bicskén történt meg, de az átverés módszertana az ország más részein is hasonló. A területi képviselő elővesz egy berendezést, és a csapból vett tiszta vizet zavaros barnává varázsolja vele és közöli: lám, önök ilyen mocskos vizet fogyasztanak, csak eddig nem volt látható. Aztán rögtön hozzáteszi, hogy nekik van olyan készülékük, ami a vizet teljesen megtisztítja, ennyibe és ennyibe kerül. A barnává varázsolt vizet utóbb megvizsgálták a vízmű akkreditált laboratóriumában. Kiderült, hogy vastartalma 78 milligramm/liter! Ez azért érdekes, mert a bicskei ivóvízben általában 0,08 mg/l mennyiség, az előbbi érték ezredrésze mérhető. (Amúgy a határérték, vagyis a megengedett vastartalom 0,2 mg/l.) Nyilvánvaló, hogy a víz magas vastartalmát éppen az ügynök idézi elő, és az így létrehozott gusztustalan folyadékot használja fel üzleti érdekeik érvényesítésére.

Hogyan lehet a víz vastartalmát ezerszeresére megnövelni? Nagyon egyszerű. Vegyünk két vasrudacskát (nagyobb vasszeget, vagy bármi mást), kössük rá ezeket egy 9 voltos elem pozitív, illetve negatív pólusára és lógassuk bele egy pohár vízbe. A víz perceken belül sárgává, barnává változik, mint ahogy ezt az általános iskolában, az elektrolízisnél tanultuk.

Hazabeszélünk?

A vízszolgálató társaságoknak nem fűződik anyagi érdekük ahhoz, hogy az emberek ne palackozott, vagy házilag kezelt vizet igyanak, hanem csapvizet. A háztartások teljes vízfogyasztásuk elhanyagolhatóan csekély részét fordítják közvetlenül vízivásra.

Az azonban elfogadhatatlan a szakma számára, hogy a legjobb tudásunk és lehetőségünk szerint szolgáltatott ivóvíz presztízsét profitéhes magáncégek - akár a fogyasztók megtévesztése árán is - rombolják.

Nem mondjuk, hogy ne vegyen senki víztisztító készüléket, ami desztillált vízhez hasonló lágy vizet állít elő. A fordított ozmózisos készülékkel előállított víz nagyszerűen alkalmazható fűtési rendszerekben, vizes vasalókban, ablakmosó folyadékként, az akkumulátorok folyadékszintjének beállítására és még egy sor dologra, de azt kijelenthetjük: ivóvízként kifejezetten káros hatásai is lehetnek.

Ásványvíz, vagy csapvíz?

Az elmúlt két évtizedben divattá vált a palackozott ásványvizek fogyasztása. Kereskedelmi adatokon alapuló becslések szerint ma a magyar családok évente átlag 70 ezer forintot költenek műanyag palackba csomagolt vizekre, mert azt gondolják róluk, hogy feltétlenül tisztábbak és egészségesebbek, mint a vezetékes ivóvíz.

E milliós reklámkampányokkal sulykolt állítás olykor igaz, más esetben nem. Ásványvíznek nevezünk minden olyan vizet, amelyben egyes ásványi összetevők töménysége meghalad egy meghatározott értéket. A közhiedelemmel ellentétben az ásványvíz nem ivóvíz, hiszen az ivóvíznek lényegesen szigorúbbak a minőségi előírásai mind biológiai, mind bakteriológiai szempontból. Az ásványvizekben oldott különféle sók mennyisége igen eltérő. Fogyasztásukkal olyan ionok jutnak nagyobb koncentrációban a szervezetünkbe, amelyek általában hasznosak, de akár árthatnak is. Ilyen többek között a nátrium, ami magas vérnyomás esetén további gondot okoz, vagy például magas nátriumtartalmú ásványvíz fogyasztása magyarázata lehet egy sószegény diéta eredménytelenségének is. Sok ásványvízre érdemes lenne felírni: alkalmazás előtt kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Ami az ásványvíz-fogyasztás mellett szól:

- Egyes ásványvizek íze igen kellemes.
- Gazdag ásványianyag-összetétele miatt élettani hatása egy egészséges ember számára kedvező lehet.
- Igen tiszta vízbázisból származik.
- Nem tartalmaz klórt.

Ami az ásványvízfogyasztás ellen szól:

- Egy liter vezetékes ivóvíz Budapesten 23 fillérbe kerül. Ugyanennyi palackozott víz 30-150 forintba.
- Magas vérnyomás és számos betegség megléte esetén ellenjavallt.
- Az ásványvizek minőségét a palackozáskor ellenőrzik, utána azonban már nem. Mivel az ásványvizeket nem fertőtlenítik, ezért nem tudható, hogy hónapokkal később kibontva milyen baktériumokat tartalmaz egy palack buborékmentes ásványvíz (a szénsavas ásványvizekben a baktériumok nem tudnak elszaporodni).

 - Az emberi szervezetnek semmi szüksége nincsen szénsavra. Puffaszt, emellett egyes orvosi vélemények szerint károsan hat a csontképződésre.
- A csomagolóanyagként használt polietilén-tereftalát (PET) palackok lebomlási ideje 300 év. Nem csak környezetszennyezőek, de a bennük tárolt folyadékban kimutatható a gyártásuk során alkalmazott mérgező fém, az antimon. 
- A palackozott víz szállítása, raktározása, a PET-palackok előállítása, majd összegyűjtése és ártalmatlanítása összességében súlyosan terheli a környezetet.
- Ha valóban ásványvíz az ásványvíz, vagyis teljesen zárt mélységi vízbázisokból származik, akkor az exponenciálisan növekvő ásványvízfogyasztás ezeket örök időkre kimeríti.

Mindezeket érdemes figyelembe vennünk, mielőtt eldöntjük, mit is iszunk? Tévhit az, hogy a csapvíz csak rossz, az ásványvíz meg csak jó lehet. A valóság sokkal árnyaltabb képet mutat. A vizek kínálatában is a sokféleség és a piaci viszonyok lettek a jellemzők. Mindenki válasszon ízlése, pénztárcája és meggyőződése szerint!

Az ivóvízzel szemben megfogalmazott leggyakoribb állítások:

- "A csapvíz tele van gyógyszermaradvánnyal"

Divatos téma a sajtóban, de igen sok téves állítás látott a gyógyszermaradványokkal kapcsolatban napvilágot. Rémhírnek jól hangzik, éppen ezért sokan el is hiszik, de a vízművek és az ÁNTSZ laboratóriumi vizsgálatai még nem mutattak ki gyógyszermaradványokat az ivóvízben.

Való igaz, hogy a gyógyszerek a vizelettel együtt távoznak a szervezetünkből, és megjelennek a szennyvízben, majd annak tisztítása után valamilyen stabilizált állapotban a befogadóba, vagyis egy természetes vízfolyásba, végül a tengerbe kerülnek. De mint ahogy írtuk, Magyarországon a szolgáltatott víz 96-97 %-a nem a felszíni vizekből származik. Így a gyógyszermaradványokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázat erősen eltúlzott. A gyógyszergyártás és a szennyvíztisztítás technológiai versenyfutása nem zárhatja ki azt, hogy bizonyos vegyületek átmenjenek a legjobb szűrési lépcsőkön is. A gyógyszermaradvány veszélyes hulladék, ezért fontos, hogy a fel nem használt gyógyszereket semmiképpen ne juttassuk a szennyvízcsatornába, hanem adjuk le a lakossági veszélyes hulladék gyűjtőudvarban, mert a mai gyakorlat az élővilágot valóban szennyezi. A felszíni vizek gyógyszermaradvánnyal való megfertőzésének veszélyét egyetlen módon lehetne megelőzni: ha a gyógyszeripar olyan gyógyszereket állítana elő, melyek csak stabilizált formában kerülnének ki az ember szervezetéből. Ehhez azonban az EU "szennyező fizet" elvének kellene jobban érvényesülnie.

 

-"A vizet nem tisztítják meg eléggé"

Nem is volna szabad "még jobban" tisztítani, mert az nagy valószínűséggel ártana az egészségünknek. A legjobbnak mondott hegyvidéki, alpesi forrásvizek, a legkedveltebb ásványvizek, vagy a nemzetközileg is elismert minőségű budapesti vezetékes víz ízét és zamatát éppen a benne levő meghatározott ásványi anyagok adják.

A magyarországi vízművek ivóvizet szolgáltatnak, szemben a világ sok országával, ahol nem ivóvíz minőségű a vezetékes víz. A tökéletesen megtisztított víz a desztillált víz lehetne, ami semmilyen más anyagot nem tartalmaz a vegytiszta H2O-n (dihidrogén-monoxid) kívül. Ennek azonban huzamos emberi fogyasztása azonban bizonyítottan káros az egészségre, sőt tartós és folyamatos fogyasztása szélső esetben még halálos is lehet.

-"A víz arzénnal szennyezett"

Tény, hogy hazánkban is van olyan hely, ahol az EU által megengedettnél magasabb a víz arzéntartalma. Az ott élő emberek ezt a vizet fogyasztják közel egy évszázada, egészségi és halálozási adatai, valamint az arzéntartalom között azonban nem mutatott ki soha senki, semmilyen összefüggést.

Az arzén geológiai eredetű szennyezőanyag, mely főként az Alföld egyes részein, máshol szórványosan van jelen a mélységi rétegekből felhozott vízben. A korábbi 50 mikrogramm/liter határértéket az érintett vízműcégek évtizedek óta biztosítani tudták, de az EU - főleg a nagy arzéntartalmú tengeri halakat bőségesen fogyasztó tengermelléki népekre tekintettel csökkentette, 10 mikrogramm/liter értékben határozta megaz ivóvíz arzéntartalmát. Az EU támogatásával a 2001-ben indult Ivóvízminőség Javító Program keretében megvalósuló beruházások eredményeként el kell tudnunk érni az előírt arzénszintet.

- "Az ivóvízben baktériumok és más élő szervezetek is előfordulhatnak"

Az ivóvíz iránt támasztott legfontosabb követelmény, hogy ne legyen benne az emberi egészségre káros baktérium. A víz csírátlanítását UV-fénnyel már ma is számos vízmű végzi, de ez nem jelent garanciát arra, hogy a hosszú vízvezetékben olyan helyeken, ahol az átöblítés viszonylag lassú, esetleg ne szaporodjanak el újra a káros baktériumok.

Ezt a tudomány mai állása szerint megfelelő biztonsággal a klór hozzáadásával tudják a vízművek megelőzni. A hálózatba juttatandó klór mennyisége mindig az adott körülményektől függ, a szükséges klórt a legkifinomultabb adagolóberendezések juttatják a vízbe. Sajnos van rá nemzetközi példa, mit jelenthet a klór elhagyása. 1994-ben Peruban, éppen a klórszármazékoktól való félelem miatt beszüntették az ivóvíz klórozását. 600 ezer ember betegedett meg kolerában, és 20 ezren haltak bele a felelőtlen "elővigyázatosságba".

- "A klór káros az egészségre"

A vízművek szavatolják, hogy a klór mennyisége az egészségügyi határérték alatt maradjon. A klórszag megjelenése, erőssége a víz összetételétől függ. Így a klórtartalom kétségkívül sok helyen levon a csapvíz élvezeti értékéből, viszont szavatolja, hogy a Magyarországon szolgáltatott csapvíz mindenhol alkalmas emberi fogyasztásra.

Ez a világ nagyobbik részén nincs így. Az esetleges klóros íz és szag távozik a csapvízből, ha kitöltjük, és várunk vele néhány percet fogyasztása előtt. Amúgy a klór önmagában nem árt a szervezetnek. A szerves klórszármazékok, konkrétan a trihalometánok csoportja (THM) az, amely bizonyos mennyiség felett másfél-kétszeresére növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Ezért szigorú a határérték, 50 mikrogramm/ liter fölött nem lehet szolgáltatni az ivóvizet. Ez a határérték lefordítva azt jelenti, hogy minden százezredik embernél növekszik másfél-kétszeresére a kockázat, ha egész életén át (mondjuk 80 év alatt) éppen a határértéknek megfelelő THM tartalmú vizet fogyaszt. Azonban a magyarországi adatok alapján az ivóvíz THM tartalma 70-80 %-ban 5 mikrogramm/ liter, 20-25 %-ban 20 mikrogramm/liter alatt van, és csak a maradék 5 %-nyi rész az, amely határérték alatti, de a 20 mikrogramm/ litert meghaladja.

- "A csapvizet szennyezett folyókból nyerik"

Magyarországon a szolgáltatott víznek mindössze 2-3%-a származik felszíni vízből. Az egyik felszíni vízbázis a Tisza, a Balaton, valamint a Lázbérci víztározó. Ez utóbbi vizét a legkorszerűbb, az űrkutatásban is használatos membrántechnológiával tisztítják meg. Időnként felbukkan az a tévhit, hogy a Budapesten szolgálatott ivóvíz "Dunavíz".

Ezzel szemben tény, hogy a Fővárosi Vízművek a Duna két oldalán és a Szentendrei szigeten és a Csepel szigeten lévő csáposkutakból nyeri a vizet, amely egy kiváló szűrőképességű, természetes kavicságyon.

- "A vízbázis eleve tele van szennyező nitráttal, vassal"

Minden vízbázisnak más és más a jellemzője. Van, ahol a megengedettnél magasabb egy-egy szennyezőanyag koncentrációja, de a legtöbb vízbázisnál mindenféle tisztítás szükségtelen, csupán folyamatos fertőtlenítés szükséges.

A vízmű építésénél és üzemeltetésénél a szakemberek gondosan mérlegelik, hogy van-e megfelelő technológia a szennyezések határérték alá történő csökkentésére, a számításba jövő technológia megbízhatóan és gazdaságosan működtethető-e, vagy inkább egy másik esetleg távoli vízbázisról történjék-e az ellátás. A gazdaságosság fontos szempont, de az egészséges ivóvíz biztonságos szolgáltatása mindent megelőző követelmény.

- "A kemény víz tönkreteszi a mosógépet"

Bár a vízlágyító adalékok tévéreklámjaiban a mosógépszerelőt alakító színészek olyan fűtőszálakat mutatnak be, amelyeken centiméteres vastagságú vízkőlerakódások láthatók, eddig még semmilyen tudományos igényű állásfoglalás nem látott napvilágot, amely igazolta volna, hogy a méregdrága vízlágyítóval valóban "a mosógép is tovább él".

A vízmelegítő szál hőtágulása miatt egyébként lehetetlen ilyen réteg kialakulása, ezért javasoljuk: kérdezze meg mindenekelőtt saját mosógépszerelőjét. A mosógépbelső faláról, dobjáról az esetleges vízkőlerakódást a legegyszerűbben (és legolcsóbban) úgy tudjuk eltávolítani, hogy félévente végigfuttatunk egy mosóprogramot magas hőmérsékleten ecettel, vagy szóda-bikarbónával. A kidobott mosógépek legtöbbje valójában nem a vízkő miatt ment tönkre….

A víz keménységéről

A vizek osztályozása

A víz keménységét német keménységi fokban (nk°) is kifejezhetjük. Egy német keménységi fok 10 milligramm/liter kalciumoxiddal egyenértékű kalcium és/vagy magnézium ionnak fellel meg. A keménység alapján a vizet négy kategóriába soroljuk:

- 0-7 nk° nagyon lágy víz (5 nk° alatti lágy vizet nem lehet szolgáltatni)
- 7-14 nk° lágy víz (sok rétegvíz esik ebbe a kategóriába)
- 14-21 nk° közép-kemény víz (a háztartási gépek gyártó 16 nk0 felett már keménynek ítélik a vizet)
- 21 nk° felett kemény víz (az összes karsztvíz ide tartozik)
- 35 nk° felett vezetékes víz nem szolgáltatható háztartási célokra

A kemény víz előnyei

Orvosilag bizonyított, hogy a víz keménységének egyik "okozója" a kalcium, rendkívül fontos a csontok és a fogazat épségének megőrzésében, valamint nélkülözhetetlen a vér alvadásánál. Egy felnőtt embernek naponta 800 mg-ra van szüksége belőle, hiánya a fogazat leromlásához, csontritkuláshoz és vérzékenységhez vezet.

A keménység másik összetevője a magnézium az idegrendszer és az izomzat működésében játszik fontos szerepet. Naponta 300-400 mg-ra van szükségünk belőle. Ha szervezetünkből hiányzik, fáradékonyságot érzünk, és teljesítményünk csökken. Emellett a magnézium hiánya az artériák szűkülését, és szívinfarktus kialakulását segíti elő. Az egészségmegőrző hatása mellett a víz keménysége és élvezeti értéke egyenesen arányos egymással, bár ez megszokás kérdése is.

A kemény víz hátrányai

A kemény víz kedvezőtlen hatása, hogy a vízben lévő kalcium és magnézium melegítéskor a háztartási gépek, berendezések belső falára kirakódik, továbbá kemény víz esetében a mosógép "éhesebb" a mosóporra. E jelenséget a vízlágyító szereket ajánló reklámok túlhangsúlyozzák.

A vízkőképződés megakadályozására néhány szolgáltató kezeli az ivóvizet, melynek eredményeként a vízkőképződés megszűnik, vagy jóval kisebb mértékű.