.

Százharminc éve öntötte el a Tisza Szeged városát

"A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak... A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél... A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol... Estig mindent elborít a víz" - adta hírül százharminc éve, 1879. március 12-én a Tisza Kálmán miniszterelnöknek küldött távirat Szeged katasztrófáját.

Szeged a török kiűzése után rohamos fejlődésnek indult, a dohánytermesztésnek, a gabonakereskedelemnek, az ide települő iparnak, a kiépülő vasútnak és a gőzhajózásnak köszönhetően. Sorra költöztek ide hírneves kereskedők, alapítottak később világhírűvé váló gyárakat.

Szeged veszedelmét végső soron a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása okozta. A munkálatok következtében megváltozott a folyó természete, megnövekedett a vízszintingadozás. A Felső-Tiszán gyorsan áthaladó árhullámok a Közép-Tiszán megrekedtek, egyre sűrűbbek lettek az árvizek. Szeged bajait növelte a gyorsfolyású Maros is, amely éppen a város fölött torkollik a Tiszába.

1879 tavaszán a téli havazás és tavaszi áradások hatására a szokottnál is magasabbra emelkedett a Tisza vízszintje. A vízvédelmi bizottság irányításával a folyón pontonhidakat verettek le, kötelezték a vasutat, hogy kétszáz kocsit tartalékoljanak kiürítési célra, és a gátakat is magasabbra építették. Mindez hiábavalónak bizonyult: március 11-én éjjel vihar söpört végig a környéken és a víz Szegedtől húsz kilométerrel északra átszakította a petresi gátat.

A várost valósággal hátba támadó ár 12-én hajnali fél kettőkor elöntötte a várost, a víztömeg legelőször a Rókust, majd a Felsővárost, a belváros mélyebben fekvő részeit, végül az Alsóvárost árasztotta el. A katasztrófa során 165 ember vesztette életét, az 5723 (más adatok szerint 5595) épület közül mindössze 414 maradt fenn, a hetvenezer szegedi közül hatvanezer vált hajléktalanná.

A város katasztrófája mélyen meghatotta a magyar és a nemzetközi közvéleményt. Az uralkodó, I. Ferenc József már március 17-én ide látogatott Tisza Kálmán kormányfő kíséretében, ekkor hangzott el a híres mondat: "Szeged szebb lesz, mint volt".

A király a város újjáépítését Tisza Lajos kormánybiztos felügyeletére bízta, a terveket Lechner Lajos készítette el. Szeged mai egységes képe egyebek között annak köszönhető, hogy Lechner mintaterveket készített a háztípusokra, amelyektől eltérni csak "felfelé" volt szabad. Szeged újjáépítése országos és nemzetközi összefogással valósult meg. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. A város gyorsan visszanyerte a térségben kivívott központi szerepét, így lett az árvíz egyszerre áldás és átok, egy új időszámítás kezdete.

 

hír6.hu