|
|
 |
Tudatosvasarlo.hu - Termékteszt: csapvíz |
|
A tudatosvasarlo.hu terméktesztet végzett a csapvízzel kapcsolatban annak a kérdésnek megválaszolására, vajon jogosan vagyunk-e bizalmatlanok a csapvízzel kapcsolatban.
Íme kivonatok a cikkből:
(A teljes cikk elolvasható az alábbi linken: http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1542?page=2!)
"Az ásványvízfogyasztás növekedésének hátterében - nem utolsó sorban az ásványvízpiac marketingtevékenységének hatására - legfőképpen az áll, hogy a fogyasztóknak csökkent a bizalma a csapvíz iránt. Amellett, hogy sokan nem tartják elég biztonságosnak, tisztának a vezetékes vizet, még az is súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi években egyre többet hallani a vizekbe kerülő gyógyszermaradványok egészségre gyakorolt hatásáról. Ennek próbáltunk utánajárni csapvíz tesztünkben.
Tesztünkben öt magyarországi vízszolgáltató vizét vettük górcső alá. A vízmintát zöld óvodákban vettük a következő településeken: Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya.
A laborvizsgálat során a minták mikrobiológiai és kémiai vízminőségi jellemzőit néztük meg, és összevetettük a jogszabályban előírt határértékkel. (Magyarországon a vezetékes víz minőségét a 201/2001. X. 25. kormányrendelet szabályozza.)
A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben mindegyik vízminta megfelelt a jogszabályban előírtaknak. Egy kivétellel mindegyiknél jóval a határérték alatt volt a szennyezettség.
Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő. Habár nem érte el a jelenleg megengedett határértéket, ez csak annak köszönhető, hogy hazánk e tekintetben haladékot kapott a szigorúbb EU-s határérték teljesítéséhez (Ld. Szennyezőanyagok a vízben >>>).
A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei is jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem voltak szennyezettek. A táblázatban megjelenő magas makói telepszám az ANTSZ és szakértőink szerint nem jelent egészségügyi kockázatot.
A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtunk terhelő adatot. Tesztünkben - elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgáltunk, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.
A fenti paraméterek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vízszolgáltatók mennyire hajlandók együttműködni a vizsgálatban, menyire viselkednek „jó szolgáltatóként". Ezért elkértük tőlük az adott településre vonatkozó vízminőségi valamint a vizeik ásványi összetételére vonatkozó adatokat.
Tapasztalataink egyértelműen pozitívak voltak. A Szolnoki Vízművek kivételével, ahonnan több e-mail váltás és telefonos megkeresés után sem kaptunk adatot, a többi szolgáltató időben megküldte a kért információt.
Az általunk vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság részéről a csapvíz iránt érzett bizalmatlanságot. A vezetékes víz minősége mind az öt településen megfelelt a jogszabályban található vízminőségi (mikrobiológiai, kémiai) előírásoknak, továbbá a vizsgált 16-féle gyógyszermaradvány is a kimutathatósági határérték alatt volt.
Ezeken a településeken biztonsággal fogyasztható a csapvíz. Az ANTSZ adatai szerint a fővárosi csapvíz minősége mikrobiológiai szempontból több éves távlatban is jó. 1995 és 2005 között a hálózati vízminták mindössze 0,5-7%-ban fordult elő nem megfelelő vízminőség.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének, és ne lehetnének eseti szennyezések az országban és egyes településeken belül is. A mikrobiológiai és például nitritszennyezés viszont a vezetékhálózat megfelelő karbantartásával radikálisan csökkenthető. (Ld. Igyunk csapvizet? )
Az arzénszennyezés kérdése pedig, amely Makón kívül még számos települést érint, remélhetőleg az uniós vállalások révén pár éven belül javulni fog. "
Ez csupán idézet a teljes, 9 oldalas cikkből. A cikk tovább olvasható az alábbi linken: http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1542?page=2!
|
|
http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1542?page=1
|
2010.03.10.
|
|
A víz és a hal okossá tesz
|
A sikeres vizsga titka legalább olyan egyszerű, mint amennyire olcsó: egy pohár víz. Felmérések szerint harminc százalékkal jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik a dolgozatírás előtt megisznak egy pohár vizet.
Ennek oka egyelőre nem teljesen világos a kutatók előtt, de vélhetően arról van szó, hogy ezáltal az információ könnyebben áramlik az agysejtek között, mert azok víztartalma elegendő lesz.
Brit kutatók 60, hét és kilenc év közötti diákot vontak be vizsgálataikba. A gyerekek fele - harmincan - 2,5 dl vizet ivott és 20 perccel később másik harminc társukkal együtt dolgozatot írtak. Az egyik feladatsor a vizuális figyelmet és a memóriát tette próbára, például meg kellett találniuk a különbségeket két hasonlónak látszó rajzfilmfigura között.
Azok a gyerekek, akik a tesztek előtt vizet ittak, 34 százalékkal teljesítettek jobban, mint a többiek. A tesz lényegesen nehezebb változatában is ügyesebbek voltak: 23 százalékkal írtak jobb tesztet társaiknál.
A Kelet-Londoni Egyetem munkatársa, dr. Caroline Edmonds azt mondta: mindebből az következik, hogy a víz nagyon jó hatással van a kognitív képességekre.
A másik oka a jobb teljesítménynek talán az lehet, hogy aki ivott a dolgozatírást megelőzően, annak nem vonta el a figyelmét az, hogy megszomjazott.
A kutatók a halat is nagyon jónak tartják a jó tanulmányi eredmények eléréséhez. Azt javasolják: a tinédzsereknek érdemes hetente egyszer halat enniük, mert ez jó hatással van az intelligenciára.
Egy másik kutatócsoport arra jött rá, hogy azok a 15 évesek, akik rendszeresen fogyasztanak halat, sokkal jobb IQ-teszteket írnak, mint a halat nem fogyasztó 18 évesek.
Tanulmányok sora mutatta már ki, hogy a sejt segítik a neuronok fejlődését a gyerekeknél, csökkenti a kognitív képességekkel kapcsolatos zavarok kialakulását a középkorú embereknél, és jótékony hatással van a magzat fejlődésére a terhes nők esetében - mutattak rá a kutatók.
|
|
Daily Mail
|
2009.03.19.
|
|
|
|
Hétezer éves házat találtak Óbudán
|
Egy hétezer éves újkőkori épület alapjait, és római kori vízcsatornát is találtak régészek a Duna-parton,egy óbudai építkezés területén. A lelet az eddigi legrégebbi, egészében megismert lakóház Óbudán, sőt, talán Budapesten is - a kutatások után azonban ráépítenek, helyére lakópark kerül. A feltárás részleteiről, eredményeiről Dr. Virág Zsuzsa ásatásvezető régészt kérdeztük.
A hétezer éves neolit kori házból a tartóoszlopok talajba mélyített üregei maradtak fent, amik alapján pontosan rekonstruálható a közel 6 méter széles és 20 méter hosszú épület teljes alaprajza is – belsejében több, agyagból rakott kemence nyomaival. Az öt oszlopsoron nyugvó, vélhetően zsúpfedeles tanya közelében pattintott és csiszolt kőeszközöket, edénytöredékeket is találtak a kutatók, hét nagy gödör pedig egy későbbi, rézkori építmény jelenlétére utal a terepen. Dr.Virág Zsuzsa több kultúra találkozásáról beszélt az ásatások kapcsán: „A kőeszközök és cseréptöredékek mintázata alapján az legkorábbi lakosok az úgynevezett Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúra képviselői voltak itt– az első földművelő, állattartó népcsoport ezen a tájon – őket pedig a nyitraludányi betelepülők követték, de tárgyak nem maradtak utánuk.” A leletegyüttest végül egy római kori vízelvezető csatorna egészíti ki, ami valószínűleg csak egy részlete lehet az óbudai magasparton végighúzódó rendszernek.
Az Óbudán eddig példa nélkülinek mondható leletegyüttes feltárását abszurd módon éppen az az építkezés segítette, ami később pusztulásához vezet: a Nánási út, Rozgonyi Piroska út és Római part által határolt területen nemsokára lakópark épül, az építkezést kivitelező BRUESA-RÓMAI Kft. pedig 2007-ben régészeti kutatást kért a a partszakaszra. A kőkorszaki emléket a ráépítés miatt tehát nem lehet megmenteni – a legtöbb amit a régészek tehetnek, hogy dokumentálják a feltárás eredményeit, s makettet készítenek a ház lehetséges korabeli állapotáról. Virág szerint az sem kizárt, hogy a magaspart egész hosszában ilyen épületmaradványok rejtőzhetnek, ezek – a Műemlékvédelmi Hivatal és az építtető cégek hozzájárulása nélkül – azonban még nem kerülhetnek feltárásra. A következő nagy formátumú felfedezésre tehát a következő lakóparkig várni kell.
Szerző: Koncz Tamás
|
|
OrientPress Hírügynökség
|
2009 március 19.
|
|
|
|
Százharminc éve öntötte el a Tisza Szeged városát
|
"A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak... A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél... A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol... Estig mindent elborít a víz" - adta hírül százharminc éve, 1879. március 12-én a Tisza Kálmán miniszterelnöknek küldött távirat Szeged katasztrófáját.
Szeged a török kiűzése után rohamos fejlődésnek indult, a dohánytermesztésnek, a gabonakereskedelemnek, az ide települő iparnak, a kiépülő vasútnak és a gőzhajózásnak köszönhetően. Sorra költöztek ide hírneves kereskedők, alapítottak később világhírűvé váló gyárakat.
Szeged veszedelmét végső soron a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása okozta. A munkálatok következtében megváltozott a folyó természete, megnövekedett a vízszintingadozás. A Felső-Tiszán gyorsan áthaladó árhullámok a Közép-Tiszán megrekedtek, egyre sűrűbbek lettek az árvizek. Szeged bajait növelte a gyorsfolyású Maros is, amely éppen a város fölött torkollik a Tiszába.
1879 tavaszán a téli havazás és tavaszi áradások hatására a szokottnál is magasabbra emelkedett a Tisza vízszintje. A vízvédelmi bizottság irányításával a folyón pontonhidakat verettek le, kötelezték a vasutat, hogy kétszáz kocsit tartalékoljanak kiürítési célra, és a gátakat is magasabbra építették. Mindez hiábavalónak bizonyult: március 11-én éjjel vihar söpört végig a környéken és a víz Szegedtől húsz kilométerrel északra átszakította a petresi gátat.
A várost valósággal hátba támadó ár 12-én hajnali fél kettőkor elöntötte a várost, a víztömeg legelőször a Rókust, majd a Felsővárost, a belváros mélyebben fekvő részeit, végül az Alsóvárost árasztotta el. A katasztrófa során 165 ember vesztette életét, az 5723 (más adatok szerint 5595) épület közül mindössze 414 maradt fenn, a hetvenezer szegedi közül hatvanezer vált hajléktalanná.
A város katasztrófája mélyen meghatotta a magyar és a nemzetközi közvéleményt. Az uralkodó, I. Ferenc József már március 17-én ide látogatott Tisza Kálmán kormányfő kíséretében, ekkor hangzott el a híres mondat: "Szeged szebb lesz, mint volt".
A király a város újjáépítését Tisza Lajos kormánybiztos felügyeletére bízta, a terveket Lechner Lajos készítette el. Szeged mai egységes képe egyebek között annak köszönhető, hogy Lechner mintaterveket készített a háztípusokra, amelyektől eltérni csak "felfelé" volt szabad. Szeged újjáépítése országos és nemzetközi összefogással valósult meg. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. A város gyorsan visszanyerte a térségben kivívott központi szerepét, így lett az árvíz egyszerre áldás és átok, egy új időszámítás kezdete.
|
|
hír6.hu
|
2009 március 10.
|
|
|
|
Mégsem lesz szavanna az Amazonas erdei helyén
|
Az Amazonas őserdői a vártnál kevésbé érzékenyek a globális felmelegedésre és több klímamodell összevetése után úgy tűnik, mégsem várható, hogy az esőerdők helyén szavannák alakulnának ki – erre a következtetésre jutottak brit kutatók.
Bár a kutatócsoport is felhívja arra a figyelmet, hogy a klímaváltozás komoly változásokat idézhet elő a Föld legnagyobb összefüggő erdejében, az Amazonasnál, mégis a korábbi vészjósló előrejelzésekkel ellentétben a felmelegedés szerintük nem szárítja ki a területet. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban közzétett eredményeiket 19 globális klímamodell alapján dolgozták ki. A tudósok a modellek legapróbb részleteit is elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg minden egyes éghajlatváltozási modell alulértékeli az amazonasi esők mennyiségét, mivel képtelenek meghatározni a dél-amerikai földrajzi sajátosságokat.
Azokban a vizsgálatokban, amikor az összefüggő esőerdőket részekre bontva vizsgálták, megállapították, hogy az Amazonas keleti része, amely jelenleg az év minden hónapjában esős, változni fog és szezonális erdővé válik, lesz esős és száraz időszaka. Mindezek ellenére valószínűleg esik majd elég eső ahhoz, hogy a térség ne száradjon ki, ne váljon szavannás, füves területté. Amazónia nyugati részén úgy tűnik, hogy marad az állandó nedvesség és a táj nem változik, továbbra is esőerdő borítja majd a térséget, bár az északi és a déli része kissé szárazabbá válhat.
Korábban kialakultak olyan vélemények, hogy az Amazonas keleti része a klímaváltozás miatt szavannás területté változhat – erről értekezett az ENSZ által megrendelt egyik vizsgálat is. A mostani kutatások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy míg az erdők nem tűnnek annyira sérülékenynek, mint azt korábban jelezték, mégis nagyobb figyelmet kell szentelni a területeken a tűzvédelmi előírásoknak. A szezonális erdők ugyanis jobban meggyulladhatnak a szárazabb időszakokban. A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy az Amazonas keleti része, ha nem vigyáznak, akkor egy fellobbanó gyufásdobozzá változhat. Jelenleg ugyanis gőzerővel folyik az erdők hol legális, hol illegális irtása. Azokon a területeken, ahol mezőgazdasági termelést kezdenek, általában a területet tűzzel tisztítják meg a bokroktól és az ágaktól, ez pedig óriási veszélyforrás.
Szerző: Bilkei Bora
|
|
www.greenfo.hu
|
2009 február 22.
|
|
|
|
A jövő kihívása - azé lesz a hatalom, aki a vizet birtokolja
|
A vizek országa - így nevezték az ókori rómaiak a Kárpát-medence területét. Magyarország édesvízkészlete világviszonylatban is jelentős - mondták az MNO által megkérdezett szakértők, akik szerint nem szabad hagyni, hogy a hazai vízszolgáltatás külföldi kezekbe kerüljön. Mindez már csak annak tükrében is fontos kérdés, hogy egyesek szerint nem is olyan sokára világszerte olyan mértéket ölthet a vízhiány, amely akár háborúkhoz is vezethet. De vajon tudunk-e élni ezzel az előnyükkel, vagy vízbázisunk a felelőtlen gazdaságpolitika áldozatává válik?
Ebben az évszázadban sok háború az olaj miatt robbant ki, a következő évszázad háborúi azonban a víz miatt fognak kitörni – jegyezte meg 1995-ben Dr. Ismail Serageldin, a Világbank elnöke. És valószínűleg nem tévedett sokat: szakemberek szerint nagyjából 2025-re olyan drámai méretűvé válhat a vízhiány, hogy az emberiség negyede nem jut majd egészséges ivóvízhez. Eddig a nagy olajtartalékkal rendelkező országok élvezhettek gazdasági előnyöket, ám rövidesen a „fekete aranyat” háttérbe szorítja a „kék arany” - a víz.
Magyarország ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, Európa egyik legnagyobb vízkészletével rendelkezik. Becslések szerint édesvíz készletünk 200 millió ember ellátására alkalmas - Európa teljes lakossága 470 millió. A Kárpát-medence ásvány-és gyógyvízkincsét már az ókorban is ismerték, a rómaiak a vizek országának nevezték ezt a területet. A törökök is nagyra értékelték az ásványvízforrásokat - gondoljunk a rengeteg fürdőre, amit építettek.
Kulcskérdés a csatornázottság
Magyarországnak jelentős felszín alatti víztartaléka van, amely ráadásul jó minőségű is - mondta az MNO-nak Dr. Máyer István, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet vízgazdálkodási igazgatója. A szakember példaként elmondta: csak a Szigetköz kavicsos - helyenként 800 méter vastag - talajrétege között annyi a víztartalék, amely egész Magyarország lakosságát el tudná látni ivóvízzel. Nem kevésbé köztudott, hogy Budapest világviszonylatban az egyetlen főváros, amelynek felszíne alatt jelentős mennyiségű termálvíz található.
A minőség azonban már más kérdés - figyelmeztet az igazgató. Az ivóvíz védelmének érdekében több programot is elindítottak: már évekkel ezelőtt felmérték a vízbázisokat, és közvetlen környezetüket, ahol a jelenlegi szabályok szerint tilos veszélyes tevékenységet folytatni. "Természetesen nem lehet egyik napról a másikra gyárakat bezárni, ipart megszüntetni, a szabályozás ezek bővítését tiltja meg, és nem engedélyezi a vízbázisok környezetében az új építkezéseket" - fejtette ki a szakember.
Szalmai Elemér, a Magyar Természetvédők Szövetségének hidrobiológusa ehhez hozzátette: az Európai Unió úgynevezett Vízkeret irányelve meghatározza, hogy az ivóvíz jó vagy kiváló állapotú legyen. A tisztítás és minőségmegóvás terén tehát van még dolga hazánknak is.
Még a '70-es években fejeződött be az a program, amely során az ivóvíz minden lakásba eljutott - fejtette ki a szakember. Ám a szennyvíz elvezetése terén korántsem ilyen rózsás a helyzet, több helyen még mindig megoldatlan annak megfelelő elvezetése és tisztítása. A legfontosabb teendő a jó minőségű talajvíz megőrzésének terén az utóbbi időben elkezdődött csatornázási program.
Átfogó stratégia kell
A csatornázottság sokat javult az utóbbi időben, ám még mindig nem éri el a 70 százalékot - figyelmeztet Illés Zoltán. A Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa példaként elmondta: amikor Magyarországon bevezették a fürdőszobákba a vizet, a szennyvizet több esetben az artézi kutakba vezették. Mai napig is súlyos gond, hogy az emésztőgödröket sok helyen nem betonozzák le, épp azért, hogy a víz elszivárogjon belőle, hiszen így ritkábban kell hívni a szippantós kocsikat. A szennyezett víz viszont a talajvízbe kerül - tette hozzá.
A szakember kifejtette: a XXI. század a vízkészletek globális felértékelődéséről szól. Európának ez különösen kényes pontja, mert a fogyasztás itt kiemelkedően magas, mégpedig azért, mert többnyire pazarlóan bánnak a vízzel. Ezt pedig az okozza, hogy a víznek sokáig nem volt becsülete - mondta a környezetpolitikus.
A felszíni vizeink legnagyobb része az országhatáron kívül ered, így a vízminőség kérdése a környező országokat is érinti. Ezért átfogó stratégiára van szükség a védelmük érdekében, amelynek három pillére kell épülnie: megvédeni a felszíni vizek minőségét, megőrizni a felszín alattiak tisztaságát és gondoskodni a racionális felhasználásáról - emelte ki Illés.
2011-ben Magyarország EU-elnöksége idején az Európai Unió egyik kiemelt témája lesz a vízkérdés, ám erre már most készülnie kell hazánknak - véli a szakpolitikus. Mint mondta, a Fidesz már készíti az erre vonatkozó programokat, amelyek egy része az EP-választási kampányba is beépül majd. Magyarország az unión belül egyébként is jó esélyekkel indul a téma kidolgozására, nemcsak a jelentős víztartalék, hanem a kiváló szakembergárda megléte miatt is - tette hozzá.
El a magánkezekkel!
Egyes vélemények szerint félő, hogy hazánk „kék aranya” külföldi kezekbe kerül majd - Illés úgy látja, ennek a félelemnek sajnos reális alapja van. Erre máris utalnak jelek: több helyen a vízszolgáltatást és a szennyvíztisztítást is privatizálták. „Fontos, hogy visszakerüljenek az állam tulajdonába, és a jövőben sem szabad megakadályozni, hogy magánkézbe kerüljenek” - figyelmeztet a környezetpolitikus. Ennek egyik hatásos módszere lehetne, ha olyan - az itt élők érdekeit képviselő – szigorú szabályozókat vezetnének be, amelyek hatására maguk a magántulajdonosok adnák vissza az államnak a már privatizált szolgáltatásokat. A kormány azonban ennek érdekében sem tesz semmit, így ez a feladat a következő kormányra hárul majd - tette hozzá Illés.
Mária Melinda
|
|
MNO.hu
|
2009 február 20.
|
|
|
|
Kutatók szerint veszélyesebb a klímaváltozás, mint azt korábban gondolták
|
Aggodalomra ad okot a klímaváltozás hatásainak megoszlása. A Föld átlaghőmérsékletének kisebb változása is nagyobb kockázatot jelent az emberiségre és a környezetre, mint azt korábban hitték - állítja egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány. Az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapjában (PNAS) hétfőn megjelent összegzés az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) által 2001-ben készült tanulmányát frissítette fel, amely a hőmérsékleti változásokat és annak következményeit vizsgálta.
"El kell fogadnunk, hogy napjainkban sokkal nagyobb a klímaváltozás emberre és környezetre gyakorolt kockázata, mint akár csak pár évvel ezelőtt - mondta az eredményekről szólva Hans-Martin Füssel, a tanulmány egyik szerzője, a potsdami klímakutató intézet munkatársa. Az új kutatás kimutatta, hogy a globális átlaghőmérséklet kisebb változása is olyan körülményekhez vezet, amelyek a 2001-es értékelés szerint "okot adnak az aggodalomra". Ezek olyan veszélyben lévő rendszereket fenyegetnek, mint a korallzátonyok és a kihalóban lévő fajok, de nőhet az extrém időjárási körülmények, így a ciklonok, hőhullámok és a szárazságok kockázata is.
Aggodalomra ad okot a klímaváltozás hatásainak megoszlása, az összes okozott kár, és az olyan nagy léptékű "törések" veszélye, mint a grönlandi jégtakaró olvadása.
A 2001-es tanulmányhoz eredményeihez képest és annak kategóriáit alkalmazva, a mostani becslések szerint a globális középhőmérséklet kisebb emelkedése jelentős vagy alapvető következményekhez vezet - állítja a mostani tanulmány. "Ha nagyobbak a veszélyek, nagyobb annak a szüksége is, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, és jobban támogassák az érintett környékeket, hogy könnyebben megbirkózzanak a klímaváltozás elkerülhetetlen következményeivel" - fogalmazott közleményében Füssel.
|
|
Népszava
|
2009 február 25.
|
|
|
|
Megtalálták az antik világ leghosszabb vízvezetékét
|
Az antik világ leghosszabb földalatti vízvezetékét tárták fel német kutatók a Közel-Keleten: 170 kilométeres volt, és több mint egy évszázadon át épült.
A rómaiak vízimádók voltak, a birodalom városaiban ezrével építették a szökőkutakat, a fürdőket és az utcai kutakat. A római mérnökök, hogy biztosítsák az igényeket szabványosított ólomcsöveket fektettek le, s magas aquaeductusokat, vagyis vízvezetékeket építettek, amelyeken megfelelő nyomást garantálták ahhoz, hogy célba juttassák a vizet. Ennek köszönhetően az egy főre eső vízfogyasztás elérte a napi 500 litert, míg a mai Németországban ez csupán 125 liter fejenként.
Remek ötlet
Ám amikor a római légiók nem sokkal Krisztus születése előtt megszállták Palesztinát, le kellett mondaniuk a megszokott napi kényelemről, legalábbis időlegesen. A térségben ugyanis vízhiány volt. A római mérnökök hamarosan megtalálták a megoldást, mégpedig azt, hogy Syria tartományból (a mai Jordánia területéről) kell szállítani a vizet. Az egyedülálló csővezetékrendszert Mathias Döring, a Darmstadti Egyetem hidromechanika-professzora tanulmányozta.
A földalatti létesítményt a fáraó csatornájaként ismerték a helybéliek, akik szerint valahol aranyat rejtettek el benne. Mathias Döring jobb magyarázatot talált, kiderítve, hogy a rómaiak építették. A vízvezeték a Syria provincia mára már kiszáradt mocsaras vidékén kezdődik, s 64 kilométeren át a felszínen halad, mielőtt három alagútban tűnne el. Az alagutak közül az egyik mindössze 1 kilométeres, a másik 11, a harmadik pedig 94 kilométeres. Az antik világ eddig ismert leghosszabb földalatti vízvezetéke Bolognában található, s mindössze 19 kilométeres.
Mathias Döring elképesztőnek nevezi az ókori építők teljesítményét, akik minden bizonnyal a római légiósok közül verbuválódtak. A katonák 600 ezer köbméternyi követ és földet mozgattak meg - ez Kheopsz fáraó piramisára felhasznált építőanyag-mennyiség egynegyede. A kolosszális projekt a Tízváros, a Dekapolisz vízigényét volt hivatott biztosítani. (Plinius szerint Damaszkusz, Dion, Gadara, Geraza, Hipposz, Kanata, Pella, Filadelfia, Rafana, Bet-Seán tartozott a Tízvároshoz, mások szerint szerepelt Abila is.) Az aquaeductus Gadarában ért véget, az 50 ezres városban, amely a Genezáreti-tótól 10 kilométerre a hegytetőn épült, s amelyet a Biblia szerint Jézus szabadított meg az ördögöktől egy konda legelésző disznóvá változtatva őket.
Hosszan készült
A rómaiak Gadarában két színházat építettek, de tervbe volt véve a nimfák szentélye is szökőkutakkal, valamint egy 22 méter hosszú medence.
Százhúsz évet vett igénybe a vízvezetékrendszer megépítése. Az Abila környékén vett üledékminták alapján kiszámították, hogy másodpercenként 300-700 liter víz folyt itt keresztül. Ám Gadarában csalódás várt a római mérnökökre: az eredeti elképzelések szerint a vizet el kellett volna juttatni a magaslaton épített kőtározóba, amely a város szökőkútjait és a tervezett nimfák szentélyét látta volna el vízzel. A nyomás azonban túl alacsony volt, a számításokba hiba csúszott. A tározó üres maradt és a szökőkutak sohasem léptek működésbe.
|
|
Index/MTI
|
2009 március 17.
|
|
|
|
Folyékony marsi vizet talált a Phoenix?
|
A Phoenix leszállóegység adatainak utólagos elemzése szerint "rendkívül szilárd" bizonyítékokat találtak arra, hogy a robotlaboratórium folyékony vízre bukkant a Marson. A témával kapcsolatban megjelent jelentésről azonban még házon belül is folynak a viták.
Az életet támogató folyékony víz kutatása már az 1960-as évek óta foglalkoztatja a bolygótudósokat. Az új felfedezés messze túlmutat a korábbi vízjéggel kapcsolatos felfedezésen, ugyanakkor elég vitathatónak is tűnik. Mindenesetre a Phoenix küldetés 22 tudósa, köztük a projekt főfelügyelője Peter Smith is aláírta azt a jelentést, amit március 23-án, a 40. Hold- és Bolygótudományi Konferencián tárnak a szakértők elé Houstonban.
A következtetést a leszállóegység lábaihoz tapadt kis gömböcskék sorozatából és azok viselkedéséből vonták le, amit folyamatosan figyelemmel kísért a Phoenix robotkarján elhelyezett kamera. A felvételeken jól látható, hogy a gömbök - amiket a Phoenix más felfedezései tükrében folyékony víznek vélnek - mozognak. A feltételezett vízcseppek a kutatók szerint a leszállóegység landolásakor csapódhattak fel a talajból, megtelepedve az egység lábain. Bár Smith elismeri, hogy jelentésük vitatható, tény, hogy a gömbök valahogy odakerültek az egységre.
A Phoenix 2008. május 25-én landolt a marsi sarkvidéken, azzal a célkitűzéssel, hogy a bolygó esetleges lakhatóságának jelei után kutasson, különös tekintettel a vízjégre. 2008 július 31-én az egység megerősítette, hogy az a szilárd anyag, amit néhány centiméterrel a felszínt borító talajréteg alatt találtak valóban vízjég. A talajmintákon elvégzett elemzések is arra utaltak, hogy a talált jég egykor folyékony víz volt, ami a múltban - amikor a vörös bolygón még enyhébb volt az éghajlat - kölcsönhatásba lépett a marsi regolittal.
Folyékony vizet találni a jelenleg -20 és -80 Celsius fok közötti felszíni hőmérséklettel rendelkező bolygón azonban már egy egészen más történet. Elvileg az égitest adottságai miatt a légkörnek kitett jég azonnal szublimál, vagyis párává alakul. Ezt a Phoenix csapat is megfigyelhette azon a jégmintán, amiről a robotegység az egyik művelet során lapátjával eltávolította a talajréteget.
A jelentés szerzője, Nilton Renno feltevése szerint a leszállóhelyen egy foltban elég nagy mennyiségben koncentrálódhattak perklorát sók ahhoz, hogy csökkentsék a vízjég fagyáspontját, melynek következtében sós vízzé olvadt. Nilton és kollégái szerint ez a sós víz fröccsent fel az egység lábára, amikor az földet ért. Magát a perklorát só jelenlétét szintén a Phoenix fedezte fel egyik fedélzeti laboratóriuma segítségével. Természetesen a Phoenix nem vett mintát ebből az anyagból, így a gömbök vizsgálata kizárólag a fényképeken és a perklorát viselkedéséről rendelkezésre álló ismereteken alapul. "Ez bizonyos szinten hit kérdése" - tette hozzá Smith, elismerve, hogy koránt sem tekinthető megoldottnak az eset.
A Phoenix ereszkedésekor hajtóművei egy nagy nyomású, magas hőmérsékletű közeget hoztak létre és ammóniát lövelltek ki, ami nagyban befolyásolhatta az alatta elterülő talajt. A folyékony víz jelenléte azonban alapos vizsgálatért és megfelelő magyarázatért kiált.
Michael Hecht a perklorátot felfedező műszer vezető tudósa szerint a folyékony sósvíz felcsapódásának ötlete fizikailag nem lehetetlen. Ugyanakkor a gömbök vagy vízcseppek felvételei kisfelbontásúak és több látszólagos változás akár a fényviszonyok váltakozásainak is betudható, figyelmeztet Hecht. Bár a perklorát kiváló nedvszívó, ha a környező levegő elég meleg és száraz, a leszálláskor létrejövő körülmények elvileg jóval magasabb hőmérsékletet generáltak, mint ami folyékony perklorát tartalmú vízcseppeket eredményezhetett volna, állítja Hecht, aki szerint valószínűbb, hogy a talaj jegének párája csapódott ki az egység lábaira.
A lábak a talaj nappali hőmérsékletéhez képest viszonylag hidegek lehettek, és amikor a napfény rávetült a leszállóhely talajrétegtől megszabadított jégfoltjaira, a vízjég egy része szublimálni kezdett. Ahogy a pára felemelkedett a levegőbe, hozzáérhetett az egység lábaihoz és megtapadt rajta. Ezzel együtt vannak olyan körülmények, amelyben a perklorát folyékony sós vizet alkot a Marson, magyarázta Hecht. Azokban az időszakokban, amikor a Marson pár fokkal melegebb van a perklorát kéreg megolvaszthatja a vízjeget, ennek azonban nem sok köze van Renno feltevéséhez. "Szerintem ez csak egyszerű fagy, semmi több" - összegzett Hecht.
Balázs Richárd
|
|
www.sg.hu
|
2009 március 12.
|
|
|
|
Elfogy a víz a Holt-tengerből
|
A darmstadti műszaki egyetem kutatói szerint drámai módon csökken évről évre az izraeli Holt-tenger vízszintje, és teljes kiszáradás veszélyezteti a világ legmélyebb pontját, ami katasztrofális következményekkel járna a környezetre és Izrael vízgazdálkodására.
A Naturwissenschaften című szaklapban megjelent tanulmány azt állítja, hogy az elmúlt 30 évben 14 köbkilométer víz tűnt el a zárt tengerből, az extrém magas sótartalmú víz szintje 1978 óta évente 70 centimétert csökken, mégpedig első sorban a megnövekedett vízfelhasználás miatt.
A lassan elfogyó víz veszélyezteti a magas ásványi anyag tartalma miatt népszerű víz gyógyító hatását. A szint mesterséges fenntartása a gyógyvizekben a minőség romlásához, a szennyező anyagok relatív felszaporodásához vezet. A föld alatti vízi járatok kiürülése miatt fölcsuszamlásokra, extrém esetekben házak, utak beomlására kell számítani- állítják a német kutatók.
|
|
azta.hu
|
2009 március 4.
|
|
|
|
A vizkincs.hu-ról
|
Kedves Látogatónk!
Bizonyára elgondolkodtál azon, hogy mi is ez a vizkincs.hu honlap és miért jött létre.
Nos, akkor kezdjük röviden a tényekkel: a honlapot a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) készíttette a 2009-es évi Víz Világnapja alkalmából.
A honlap célja az, hogy minél több tévhitet és félelmet eloszlassunk a csapvízzel kapcsolatban, melynek ma Magyarországon sajnos elég rossz a presztízse.
Miért alakult ki ez a helyzet?
Egyszerű, a csapvíz létezését és állandó rendelkezésre állását természetesnek vesszük, nem törődünk vele, csak akkor, ha baj van. A szolgáltatás mindennapi életünk természetes részét képezi anélkül, hogy elgondolkodnánk rajta.
Fel sem merül bennünk az, hogy mekkora érték a csapból kifolyó, ivóvíz minőségű víz!
A másik ok az, hogy ma a csapvíz nem divatos. A hangzatos nevű ásványvizek divatja elfeledtette velünk azt, hogy milyen szerencsés ez az ország, hiszen bővelkedünk az egészséges és tiszta csapvízben.
Ez a honlap igyekszik közelebb hozni mindannyiunkhoz a csapvizet és megismerkedtetni az eljövendő generációkat ezzel az egyedülálló kincsünkkel!
A honlap folyamatosan fejlődik és egyre több játékot, versenyt és pályázatot tervezünk nektek, úgyhogy érdemes elmenti a címet a kedvencek közé. Ki tudja, hátha a következő nyeremény épp a tied lesz! Ne hagyd ki a lehetőséget!
|
|
MaVíz
|
|
|
|
|
AKCIÓ! Berci cica és vízimanó kalandjai című mesekönyv
|
A 84 oldalas, végig színes, keményfedeles könyvben 13 gazdagon illusztrált mese kapott helyet - első közlésben. Az egységesen 4-4 oldalra méretezett mesék mindegyike valamilyen módon kapcsolódik a vízhez, a környezettudatos életszemlélet alapján áll, de tudatosan úgy, hogy egyik történet sem tűnik didaktikus „tanmesének”. Minden történet egy-egy izgalmas kaland, amely természetesen végül megnyugtató módon zárul.
A történetek egy fiktív magyarországi faluban játszódnak. Berci cica egy nyugdíjas házaspár fekete macskája. A macskának vannak barátai: két unoka, az okos Vízimanó, Auréliusz, a szökött húsvéti nyúl, Mirabella, az öntelt városi szobacica, és még egy sor állat. A történetek érintőlegesen kapcsolódnak a vízhez. Berci cica hol a tóba szemetet dobáló környezetszennyezőt leckézteti meg, hol leleplezi a közcsatornába mérget folyató embert. Máskor a jeges árból menekít ki nyúlcsaládot, tüzet, vagy növények szomját oltja, folyószennyező rablókat leplez le, szökőkutat elrontó rosszgyereket leckéztet meg, vagy éppen egy kísérteties víztorony felfedezése közben érik kalandok.
A szerző mesékbe szőve ábrázolja a víz nélkülözhetetlenségét, sokféle megjelenési formáját, tanítja tiszteletét és a környezettudatos gondolkodásmódot. Az üzenet mellett azonban a hangsúly a gyerekhallgatóság szórakoztatásán van.
A könyv bolti ára: 1900 Ft.
A könyv megrendelhető faxon (1-302-7600) illetve e-mailben (infokukacmavizpontorg címen).
További kérdések esetén várjuk hívását: +36-1-312-3066
|
|
|
2009.03.31.
|
|
|
A víz és a hal okossá tesz |
 |
A sikeres vizsga titka legalább olyan egyszerű, mint amennyire olcsó: egy pohár víz. Felmérések szerint harminc... |
|
|
Hétezer éves házat találtak Óbudán |
 |
Egy hétezer éves újkőkori épület alapjait, és római kori vízcsatornát is találtak régészek a Duna-parton,egy ób... |
|
|
Százharminc éve öntötte el a Tisza Szeged városát |
 |
"A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak... A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszege... |
|
|
Mégsem lesz szavanna az Amazonas erdei helyén |
 |
Az Amazonas őserdői a vártnál kevésbé érzékenyek a globális felmelegedésre és több klímamodell összevetése... |
|
|
A jövő kihívása - azé lesz a hatalom, aki a vizet birtokolja |
 |
A vizek országa - így nevezték az ókori rómaiak a Kárpát-medence területét. Magyarország édesvízkészlete világviszon... |
|
|
Kutatók szerint veszélyesebb a klímaváltozás, mint azt korábban gondolták |
 |
Aggodalomra ad okot a klímaváltozás hatásainak megoszlása. A Föld átlaghőmérsékletének kisebb változása is nagy... |
|
|
Megtalálták az antik világ leghosszabb vízvezetékét |
 |
Az antik világ leghosszabb földalatti vízvezetékét tárták fel német kutatók a Közel-Keleten: 170 kilométeres volt, ... |
|
|
Folyékony marsi vizet talált a Phoenix? |
 |
A Phoenix leszállóegység adatainak utólagos elemzése szerint "rendkívül szilárd" bizonyítékokat találtak arra, hogy ... |
|
|
Elfogy a víz a Holt-tengerből |
 |
A darmstadti műszaki egyetem kutatói szerint drámai módon csökken évről évre az izraeli Holt-tenger vízszi... |
|
|
|
|
A vizkincs.hu-ról |
 |
Kedves Látogatónk!
Bizonyára elgondolkodtál azon, hogy mi is ez a vizkincs.hu honlap és miért jött létre.
|
|
|
AKCIÓ! Berci cica és vízimanó kalandjai című mesekönyv |
 |
A 84 oldalas, végig színes, keményfedeles könyvben 13 gazdagon illusztrált mese kapott helyet - első közlésben.... |
|
|
|
|
|
Az antik világ leghosszabb földalatti vízvezetékét tárták fel német kutatók a Közel-Keleten: 170 kilométeres volt, és több mint egy évszázadon át épült.
A rómaiak vízimád...
|
|
|
Tudod-e, hogy
jelenleg a Földön a népesség 20%-a, közel 1 milliárd ember nem jut tiszta, egészséges ivóvízhez, elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában. Nagyjából 2-3 milliárd főre tehető azoknak a száma, akiknek az életéből továbbra is hiányzik a megfelelő szennyvízkezelés. Ezeknek az embereknek - az alapvető higiéniás feltételek hiányában - járványokkal, betegségekkel kell szembenézniük.
|
|
|
abszorpció
Gázoknak folyadékban történő oldása, elnyeletése.
|
|
|
|
